Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


CIVIL PÁLYÁN 10 Immár hagyománnyá vált, hogy a Várpalota és Kistérsége Civilek Szövetsége szervezésében és megrendezésében egy egynapos kapcsolatépítő tréning jöjjön létre a várpalotai és környező civilekkel való együttműködése kapcsán évenkénti megrendezéssel. Tudhatjuk, hogy az egri civilekkel való kapcsolatrendszerben két alkalommal leltünk barátokra, hittel és hivatással végzett, civil szervezeteket összefogó, összekovácsoló emberekre Egerben. No de e cikk nemcsak a múltból ered, hiszen a közeli jelen is élményt adott a közel negyvenfős kis csapatnak, akik úgy gondolták jó másfél hónapja, hogy megér nekik egy egész napot a fenséges szép, tavasz melegét e napra is megtartó Bakonybél egy híres szállójában és annak sétával bekerített környezetében eltölteni egy finom házi jellegű ebéd, illetve késő délután speciális ízű lángos elköltése közben megélni, kapcsolatteremtő beszélgetés, ügyességi és kreativitást igénylő kis csoportos játékkal támogatottan, örömökkel és felszabadult lélekkel, hétköznapok taposómalmának feledésbe merült időszakát félretéve átélni, barátságot erősíteni. Az érdemi munka a szálló konferenciatermében kezdődött, ahol dr. Dobos Tamás, a Várpalota és Kistérsége Civilek Szövetsége ügyvezetője bemutatta Kovács Esztert, a Zirci Kerekasztal képviselőjét, Hencz Anettet, a Várpalotai Ifjúsági Ház munkatársát, Pintér Istvánt, a Balatonfűzfői VÁCISZ vezetőjét és kedves feleségét. A bemutatkozó körök után a fenti civil szervezeti képviselők ízelítőt adtak a civil szervezeti munkából, kulturális, művelődési intézményi terveikből, a civilekkel való kapcsolatrendszer elemeinek módszereiről, szervezési munkákról és jövőbeni tervekből. Az ügyvezető úr, illetve egyben az egész napos programpontok felelős szerkesztője összefoglaló beszéde után hazai ízekkel tarkított finom ebédet fogyaszthatott el a vendégek sora, illetve a csapat minden tagja, majd az ebéd utáni séta keretében Bakonybél szélén a Borostyán-kút, illetve Szent Gellért szobra, kápolnája, valamint a stáció (keresztútállomások) megtekintésére került sor. A séta és az ott eltöltött időszak is bizonyosságot adott arról, hogy lakóhelyünk közvetlen közelségében is már található olyan gyöngyszem, valamint szépséges táj, amely méltán ad bizonyosságot arról, hogy ide nemcsak külföldieknek kell ellátogatni, hanem a szomszédból, a közeli településekről mindenkinek, aki ki akar kapcsolódni, és élményekkel gazdagon szeretné a hétköznapot maga elé képzelni, illetve megélni. A kiadós séta után a szálló szabad területének egy hangulatos fákkal és borokkal tarkított zugában játékot szervezett az Emberke Egyesület képviselője, Jakabné Rácz Ildikó, illetve segítője, dr. Czaltik Zsuzsanna. Nem lehet szó nélkül elmenni e kapcsolatépítő tréning ügyességet és játékosságot példázó és „megéltető” foglalkozása mellett. Amikor egy gombolyagot csak azért dobok tova, hogy bemutatkozzak, és az illető is a gombolyagot tovább dobva bemutatkozik, illetve amikor a gombolyag elfogy, akkor visszacsévélni és visszamondani, hogy ki dobta azt vissza nekem. No, ez lecke volt legtöbbünknek. Persze a dobás, a helyzet hangulata és a kialakult látvány, valamint az egymás szemében néha fellelt értetlenkedés és kicsattanó jókedv koronát tett fel a képzeletbeli dobogóra, hiszen senki nem akart szégyenkezni. Megtanultuk vagy nem egymás neveit, azt nem tudom, de hazafelé egy előttem átfutó cica láttán villámként csapott belém a megélt gombolyagcsévélő játék. A játék folytatódott egy általam nem ismert kieséses, speciális figyelmet és ügyességet kívánó tapsolós játékkal. Mi jöhet ezek után? Olló, ragasztó, újságok és egyéb kegytárgyak, majd egy téma, és hozzá kell illeszteni egy plakátot, amely bemutatja a kisorsolt feladatot. Mindez 20 perc alatt, csapatonként négy fő sürgött, forgott, ki-kivágott, ragasztott, rajzolt, illetve fogalmazta a hozzáadott alámondó szöveget. A kreativitást és előadói bátorságot, szereplést nem nélkülöző játék végén mindenki kellemes hangulattal, nevetéssel és elismeréssel adta hírül, hogy e játék a célnak megfelelően kiváló összetartozást erősítő játék volt. A nap végén a játékok közben szakácsok által elkészített speciális lángost fogyaszthattunk, majd egy általános összefoglaló és eredményességet igazoló rövid beszéd után elindultunk vissza lakhelyünkre. Következtetést kérne talán itt az olvasó. Minek, hiszen kitűnhetett, hogy e rövidnek megélt nap, távol a családtól, szeretteinktől olyan élményekkel gazdagítottan tette fel a napra a koronát, amelyet csak megismételni lehet, illetve aki még nem járt e vidéken, annak el kell látogatni e bakonyi településre és környezetébe. Lukács László

 

A mappában található képek előnézete Bakonybél- 2010. április 17.

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.