Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan alakul(hat) ki valakiben a tehetség?

2010.04.22
Hogyan alakul(hat) ki valakiben a tehetség?

Arról, hogy a különleges tehetséggel kapcsolatban pusztán veleszületett jelenségről van-e szó, vagy valamiképpen szerephez jutnak benne a családi vagy egyéb környezeti tényezők is, rengeteg vita folyt és – bizonyos értelemben – folyik még ma is, de a témával foglalkozók többsége lényegében arra a következtetésre jutott, hogy mindkettőnek szerepe van benne, legfeljebb az arányok tekintetében vannak-lehetnek eltérések közöttük.

Az utóbbi időben azonban a tehetség kialakulásában mintha a szakemberek nagyobb jelentőséget tulajdonítanának a társadalmi normák nevelés során való érvényesítésének. Ennek egyik bizonyítéka például az, hogy van, aki8 a tehetség9 egyik értelmezését a magas külső elvárások kielégítésében szerzett jártasság birtoklásában látja, melyet egyértelműen a környezeti hatások fejlesztenek ki a tanulókban. (E megközelítés szerint viszont a tehetség másik elemének tekinthető innovációs és invenciós készségek inkább veleszületett elemként értékelhetők.)

A tehetség kialakulásában szerepet játszó környezeti elemek sorában érdemes megnézni azt is, hogy milyen szerepe lehet ebben a folyamatban – például – a családnak!

Az egyik idézett szerző10 határozottan azt állítja, hogy nagy jelentősége van e téren a gyermek családon belüli pozíciójának; az ő megfigyelései szerint ugyanis sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a család elsőszülött gyermeke lesz különlegesen tehetséges, mint hogy ugyanannak a családnak a második, esetleg sokadik gyermeke. (Vajon az újdonsült szülők első gyermekükre való – ha csak átmeneti – intenzív odafigyelésének, megfelelési szándékának ekkora jelentősége lenne?)

De a tehetség kialakulásában szerepe van – mondják – a megfelelő tanulói környezetnek is, amely feltételezi, egyebek között, az erre speciálisan felkészített pedagógusok11 közreműködését is. Jó példa erre az olaszországi Reggio Emilia tartomány tehetségnevelési projektje12, mely a következőképpen fogalmazza meg módszerük lényegét: „A kisgyermek nevelése a tanulók aktuális tudása köré építi a tantervet; a tehetségnevelés hipotéziseket állít fel arról, hogyan tanul a gyermek, és e feltevésekre alapozza tanterveit. A Reggio Emiliában alkalmazott módszerben nincs is előre kidolgozott tanterv; a tanárok mindössze követik a tanulókat. Folyamatosan kínálnak föl új és új helyzeteket és lehetőségeket nekik; itt tanár, szülő és gyermek egyenlő és együttműködő partnerek.”

Vannak persze olyan elemek, melyeket a szakemberek egy része a tehetséges gyermekek esetében különösen fontosnak tart beépíteni a nevelési folyamatba: ilyen például a bölcsesség13 kialakulása. „Az oktatás egyik meghatározó célja ugyanis – magyarázza az érintett szerző –, hogy a tanulókat felkészítse a sikeres és elégedett életre. Tanulóink azonban úgy tanulnak meg sikeressé válik, hogy eközben nem ismertetjük meg velük az elégedettség érzését.” Ezért javasolja a bölcsességfogalom használatát is a tehetséggondozásban.

Mihály Ildikó, www.oki.hu