Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tehetséges gyermeknek lenni

2010.02.10

Különleges képességek - a tehetséges gyermek

Csodálattal vagy irigységgel tekintünk azokra, akik valamilyen képességükkel kiemelkednek az átlagos emberek közül. Azt gondolhatjuk: ők, a szerencsések, már születésükkor nagyobb esélyt kaptak mindarra, amit mi, átlagosak csak távolról szemlélünk.

Egyes nézetek szerint a képességre utaló intelligenciahányados – mely már gyermekkorban mérhető –, az élet folyamán nem változik, azonban a kapott eredményt befolyásolhatja a mérés típusa. A magas intelligencia önmagában nem elegendő a tehetség megnyilvánulásához, azt számos tényező befolyásolja. Előfordul, hogy a kiemelkedő képesség nem jelenik meg gyermekkorban, csak később, bizonyos teljesítményhez, feladathoz kapcsolódva. De a korán megjelenő tehetség is elveszhet, ha a környezet nem teremti meg a fejlődéshez szükséges feltételeket.

A tehetség színterei

A kiemelkedő képesség különböző területeken jelentkezhet, egymástól függetlenül, vagy több terület összekapcsolódásával, esetleg időbeli eltéréssel. A tehetség általában akkor ismerhető fel, ha valamilyen teljesítményben megjelenik. Ez lehet a művészet (kézügyesség, zenei képességek), a mozgás (sportok), az intellektualitás (különböző tudományterületek) és a szociális képességek területén. Vannak gyermekek, akik több területen is tehetségesek (pl. szépen rajzol, jó magasugró, kitűnő tanuló és kiválóan ért a számítógéphez), és vannak, akik egy kiváló képességük mellett a többi területen átlagos vagy gyenge teljesítményt nyújtanak (pl. tehetségesen hegedül, de rossz helyesíró vagy nehezen tanul).

Az első jelek A kiemelkedően tehetséges gyermekek fejlődésében megfigyelhetők olyan jelek, melyek a különleges képességek létére utalhatnak. Azonban ezek nem általánosan érvényesek: nem mindenkinél fordulnak elő – és jelenlétük sem bizonyítja feltétlenül a tehetségességet.

Tehetséges gyermekek szüleinek beszámolója szerint már csecsemőkorban észlelhető az eltérés: olyan, mintha gyermekük – létezésének öntudatlansága helyett – figyelné, megfigyelné a körülötte lévő világot. Jellemző a beszéd korai megjelenése. Ha későn kezd el a gyermek beszélni, akkor rendszerint – meglepve környezetét – nyelvtanilag helyes, teljes mondattal szólal meg, kivárva, hogy a biztos nyelvi tudás birtokában tegye. Óvodáskorban vagy még előtte megtanulnak írni és olvasni. Beszédkészségük fejlettebb, passzív szókincsük – azon szavak köre, melyeket megértenek – gazdagabb, beszédükben eredeti gondolatok jelennek meg. Számfogalmaik korán kialakulnak, egyéni számolási módszereket alakítanak ki.

Jellemző rájuk a fokozott kíváncsiság, a minden gyermek életében bekövetkező "miért" korszak náluk korábban jelenik meg, és nem elégednek meg az egyszerű, rövid válaszokkal. Hamarabb ismerik fel az összefüggéseket. Intellektuális érdeklődésük az életkoruknak megfelelőnél előrébb tart, a mesék és játékok világa nem elégíti ki őket. Mivel testi fejlődésük kortársaikéhoz hasonló, szembetűnő az eltérés életkoruk és adottságaik között.

Érdeklődésük széles körű. A megismerésvágy fejlődésük mozgatórugója. Az őket foglalkoztató dolgokra erősen koncentrálnak, ugyanakkor még másra is tudnak figyelni. Ezt a megosztott figyelmet a külső szemlélő felületességnek vélheti. Emlékezetük kitűnő, tanulékonyak. Korán kezdenek el az élet "nagy dolgairól" – születés, halál, az emberiség történetének kezdetei, a világ keletkezése, a létezés – gondolkodni. Törekednek a tökéletességre. Saját utat járnak – a már ismert helyett –, igyekeznek mindent egyénileg, a maguk módján csinálni. Humorérzékük fejlett.

Édes teher Minél korábban jelentkeznek egy gyermeknél a különleges képességekre utaló jelek, a szülő annál nagyobb problémával szembesülhet. Mit lehet tenni egy négy-évesen írni-olvasni tudó, a világ keletkezése és az emberiség őstörténete iránt érdeklődő gyermekkel? Hol találja meg azt a társas környezetet, amelyben jól érzi magát? Mi a jobb: ha lehetőségeik szerint biztosítják gyermekük maximális fejlődését, vagy egy kicsit "visszafogják", hogy ne növekedjenek a különbségek korosztályához képest? Az óvoda és az iskola alsó tagozata nincs igazán felkészülve a tehetséges gyermek fogadására. Az iskolákat az átlagos képességűekre szabták, az ettől eltérő gyermekeknek nehézségekkel kell szembenézniük. Tehetséges gyermekek esetében problémát jelenthet, hogy jóval több ismerettel rendelkeznek társaikhoz képest, és ezt a helyzetet az iskola nem tudja kezelni. Különösen az alsó tagozaton, ahol a gyermekek még kevéssé képesek az önálló munkavégzésre, a tanító célja az osztály együtt haladásának biztosítása. Ha a gyermek az iskolában nem kapja meg a számára szükséges fejlődési lehetőséget, ha arra kényszerítik, hogy a többiekkel azonos ütemben haladjon, először unatkozni fog, majd valamilyen módon megpróbál kitörni a helyzetből: beleszól az órába, "vadászik" a tanító hibáira, ellehetetlenítve munkáját. Felsőbb tagozaton – ahol nagyobb teret kap az önálló munka – már több lehetőségük van a gyermekeknek arra, hogy érdeklődési körüknek megfelelően bővíthessék ismereteiket.

A fejlődés joga Ahhoz, hogy egy gyermek meglévő képességei minél inkább kibontakozhassanak, megfelelően ösztönző, ingergazdag környezetre és valódi követelményekre van szüksége.

Hol és hogyan kaphatja ezt meg? Az az iskola, amelyik felkészül a tehetséges gyermek fogadására, a tananyag egyéni bővítésével segítheti őt, így együtt maradhat osztálytársaival. Ha a gyermek gyorsan halad a tanulásban, megoldást jelenthet egy vagy több osztály átlépése. Ez esetben azonban sérülhetnek társas kapcsolatai: osztálytársai állandóan változnak, nincs alkalma barátságokat kialakítani, ráadásul a korkülönbség miatt nem biztos, hogy a nagyobbak közé be tud illeszkedni. A tehetséges gyermekeknek létrehozott külön iskolák vagy osztályok biztosítják a fejlődéshez a legoptimálisabb feltételeket, ugyanakkor a "kiválasztódást" a környezet irigysége kísérheti.

Az iskolai szakkörök, az iskolán kívüli elfoglaltságok – különböző témák köré szerveződő csoportok, sportkörök, különórák – lehetőséget teremtenek a gyermeknek arra, hogy érdeklődési körének megfelelően bőségesebb ismeretekhez jusson, ismeretségeket kössön.

A hangsúly azonban a gyermek érdeklődésén van. A szülői becsvágy néha határtalan tud lenni. Ha a gyermektől mindig többet és többet várnak el, oly mértékben, amelynek ő már nem tud kedvvel megfelelni, túlterhelik őt. Elveszíti a gyermek a természetes érdeklődését, ha az örömmel végzett feladatból a szülő csak a teljesítményt látja.

Rejtőzködő kincs A tehetséges gyermekek fejlesztésének egyik – és alapvető – feltétele a tehetség felismerése. A tehetség nem feltétlenül jelenik meg kiemelkedő teljesítményben. Az iskola azonban a teljesítmény alapján ítéli meg a gyermekek képességeit. Egy önálló látásmóddal rendelkező, nem az iskola által megkövetelt szabályok szerint gondolkodó gyermek sokszor inkább zavaró tényező – ha a pedagógus nem ismeri fel, hogy a gyermek kreativitása szabta szabadsága az ő munkáját is gazdagíthatja. Kutatások kimutatták, hogy bizonyos speciális esetekben nagyobb eséllyel marad rejtve a kiemelkedő képesség. Ezek közé sorolható, ha a gyermek kisebbségi népcsoporthoz tartozik, ha lány, ha valamilyen testi, érzékszervi fogyatékossága van, ha részképességzavarral (írási, olvasási vagy számolási nehézség) küzd.

Utóbbi esetben problémáit kompenzálhatja kiemelkedő képességeivel, de az is előfordulhat, hogy tanulási nehézségei miatt kifejezetten gyenge képességűnek ítélik. Állandó kudarcélménye szembefordíthatja az iskolával, a tanulással, negatív önértékeléséhez vezethet. Esetleg csak később, felnőttkorában, kilépve az iskola uniformizáló keretei közül derül fény arra, hogy a korábban gyengén teljesítő gyermek egyéni látásmódjával, kreatív gondolkodásával egy más típusú követelménynek kiválóan képes megfelelni.

Semei Györgyi gyógypedagógus

www.patikamagazin.hu

 

A mappában található képek előnézete Zenei tehetségek riport képei

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.